Tökéletes páros
BookingButton
Főoldal/Gasztronómiai ajánló/ Tökéletes páros

Tökéletes páros

Frittman Borászat

 

„A borász szerepe az, hogy minden szüret ajándékából a lehető legjobb bort alkossa meg. Mindehhez ügyes kéz, kezdeményező szellem, precízió, egy csepp ravaszság és a természet színeinek és rendjének együttérző megértése szükségeltetik.”

 

A Frittman testvérek ehhez igazodva alkotják meg jobbnál jobb boraikat minden évben Soltvadkerten, a Kunság déli részén fekvő alföldi kisvárosban. Az egész család szerepet vállal a szőlész, borász, kereskedelmi tevékenységben már generációk óta, már a szüleik és nagyszüleik is szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkoztak.

 

Az új generáció sem fordult el ettől a hagyománytól, a két legifjabb fiú is borászatot tanult. A birtok folyamatos bővítésével immár 45 hektár saját telepítésű hagyományos, karós és kordon művelésű szőlőültetvénnyel rendelkeznek, továbbá egyes fajtáikhoz a környező gazdáktól integrálnak válogatottan jó minőségű szőlőt.

 

2007-ben elkészült új borházunk, melyben egy borkóstolóterem, barrique-, és ászok pincerész illetve szobák kaptak helyet.

 

Szintén ebben az évben Frittmann János megkapta az „Év Borásza” megtisztelő címet, amely áttörést jelentett a Kunsági borvidék életében. Azóta újabb termékekkel bővült a szortiment, mégpedig kétféle gyöngyöző borral, amely a FriSecco névre hallgat, de már létezik szőlő- és törkölypálinkájuk is.

Ajánlatunkból:

  • Kiskunsági Kékfrankos Rosé: az év egyik legszebb, reduktív eljárással készült bora. Fiatal és üde, halvány színnel és finom, tiszta, leginkább eperre emlékeztető illattal és üdítő savakkal. Ajánljuk hideg, meleg előételekhez 10-12°C-on.
  • Soltvadkerti Kadarka: különösen gyümölcsös illatú és ízű vörösbor. Finom, de határozott savakkal és tanninnal rendelkezik. Ez a bor bizonyítja, hogy ebből a régi magyar fajtából – csökkentett terméshozammal – rendkívül jó minőségű bor készíthető. Ajánljuk pörköltekhez, gulyásételekhez 16-18°C-on.
  • Kunsági Generosa: egy rendkívül érdekes, új magyar fajta a Generosa, amit még 1951-ben kereszteztek Ezerjóból és Piros Traminiből. Magában hordozza mindkét fajta előnyét, pikáns illata hol az Ezerjó, hol a Tramini fűszerességére emlékeztet. Könnyű és fiatalos, üde, friss jellege, zamatos íze miatt elsősorban előételekhez, valamint fehér húsokból készült ételekhez ajánljuk enyhén behűtve.
  • Kunsági Ezerjó: igazi Hungaricum, amelynek illatában és ízében egyaránt a fajta dominál. Friss, ropogós, illatos és könnyed. Könnyedségét kiemeli a bor finom szén-dioxid tartalma. Ezeket a tulajdonságait készítésmódjának köszönheti, melynek célja, hogy a szőlőbogyóban lévő aromaanyagokat átmentse a borba. Igazi „üdítőital” – a dús illatokat kedvelőknek, fiataloknak, hölgyeknek ajánljuk. Fehérhúsú szárnyasokhoz és frissensültekhez, pecsenyékhez kitűnő választás. Érdekesség, hogy az angol trónörökös Károly herceg 15 kartonnal vitt haza belőle, miután először megkóstolta.
  • Kunsági Cserszegi Fűszeres: rendkívül intenzív gyümölcsillat jellemzi, muskotályos jellege ízében is hamar megnyilvánul. Zamat-gazdag, tartós ízvilággal és kellemes savakkal rendelkezik. 11°C-ra hűtve szárnyasokhoz és halételekhez kiváló választás.
  • Kunsági Kékfrankos Prémium: a Kárpát-medence legismertebb és legelterjedtebb vörösbora. Sötét bíborvörös színű, ízében a vörös bogyós gyümölcsök harmóniáját érezteti, ugyanakkor fűszeres, savakban gazdag, de nem túlsúlyos, élvezet a fogyasztása. Igazi „kvaterkázó” bor, amelyet 16-18°C-on ajánljuk pörköltek, paprikások, fűszeres húsételek mellé.

Forrás: www.frittman.hu


Szeptemberi sajtsarok

 

Bleu d'Auvergne

 

A Bleu d'Auvergne viszonylag újkeletű sajt, amelyet az 1850-es évek közepén a francia sajtkészítő, Antoine Roussel kísérletezett ki.
Íze picit erőteljesebb, sósabb, pikánsabb, mint például a Saint Aguré, állaga még pont eléggé krémes és a szánkban csodásan olvad, ugyanakkor mégsem annyira vajas, mint enyhébb testvére.

Penészét - akárcsak a Roquefortét - rozskenyéren tenyésztik, majd tűvel juttatják a sajt belsejébe. Ezt követően bizonyos időközönként kis légcsatornákat fúrnak a sajtba, hogy a penészképződéshez szükséges levegő elérhetővé váljon a belső rész számára, amitől a Bleu d'Auvergne csontszíne szemet-gyönyörködtető, kék erekkel átszőtt mintázatot kap.

 

Morbier

 

Szinte minden sajt feltalálásához kötődik egy történet, így ehhez is. Franciaország keleti régiójában, az Alpok zord csúcsai között készítik a Morbier-t, amely nevét származási helyéről, egy Morby nevű kis faluról kapta, ahol a gazdák anno kényszerből kezdték gyártani.

 

Az régióban élők inkább a nagy, kerek sajtok készítésében voltak érdekeltek, de télen a tehenek ahhoz bizony kevés tejet adtak, ezért inkább a tej eladása mellett döntöttek volna... volna, ha a kis hegyi utakat a hó nem teszi gyakran hónapokra is járhatatlanná. Ott volt egy rakat tej, Comtéhoz kevés, meginni sok. Mi tévők legyenek?! Addig törték a fejüket amíg az egyik gazda felismerte a helyzetben rejlő lehetőséget és kitalált egy új sajtot: ez lett a Morbier.

 

El is kezdték, de csak az első feléig jutottak, mert a tej elfogyott, ezért a túrót hamuval fedték be, hogy védje azt. Aztán lett még egy kis túró, azt az adagot rátapasztották az előzőre, így már elegendőnek bizonyult egy darab sajthoz, és innentől minden ment tovább a sajtkészítésnél már megszokott módon.
A Morbier nyers, pasztőrözetlen tehéntejből készül. Illata gyengéd és kellemes, gyümölcsös, íze határozott, telt, de nem túl erős. Textúrája homogén, színe világos csontszín, kérge világosbarna. Állaga akár a lágysajtoké, annál éppen csak rugalmasabb, a középen látható szalagszerű csík pedig valóban széntől van.

 

Raclette

 

A raclette a svájci Wallis kantonból származik, ahol már évszázadok óta tradicionális étkezésnek számít. Ott még ma is előfordul, hogy egy kerek sajt felét a kandalló előtt egy speciális készülékbe helyezik. Ha a sajt olvadni kezd, egy raclette késsel lekaparják az olvadó, felső réteget és adagokban, főtt burgonyával azonnal tálalják.

 

Saint Nectaire

 

Ezt a sajtot évszázadok óta Auvergne-ben, a Monts-Dore vidékén készítik. Fehér, sárgás vagy vöröses nemespenész-bevonata van. A sajttészta rugalmas, ha ujjunkkal benyomjuk, visszaugrik. Kellemesen tartalmas, diós és enyhe földesen fűszeres aromája van. Illata halványan emlékeztet a krumplisveremére. Étkezés végén szokás fogyasztani, de számos helyi specialitás alkotórésze. Alkalmas levesek zamatának fokozására és hirtelensültek ízesítésére is.

 

Brie de Meaux

 

Jelenleg három régióban is gyártják: a pezsgőiről híres Champagne-ban, Lotharingiában és az Ile-de-France-on. Tehéntejből készül, fehérpenészes kérgét már barnás hálók, foltok díszítik, íze pedig kellően savanykás és érett. Állaga a kéreg alatt észvesztően lágy, friss kenyérrel felejthetetlen élményt nyújt, amelyet megkoronázhatunk egy kis Burgundi vagy Rhone-vidéki vörösborral. A Talleyrand a sajtok királyának minősítette 1815-ben.

Cheddar

 

Cheddar típusú sajtot sok helyen készítenek a világon, de az igazi cheddar csak néhány, erre jogosult megyében készülhet. Ilyen Somerset, Devon, Dorset és Cornwall.

 

A cheddar nagy múltra tekint vissza. Egyes elméletek szerint már a rómaiak idejében meghonosodott a szigetországban ez a tejtermék, de az biztos, hogy a 12. században már létezett ilyen típusú sajt, hiszen II. Henrik könyveiben szerepel, hogy az udvar 10.000 font cheddar sajtot szerzett be. Fia, János herceg is folytatta apja hagyományát, ő is sokszor rendelt ebből a somerseti félkemény sajtból. Ebben az időben inkább csak megrendelésre készítették, később jelent csak meg piacon a sajt.

 

A legendárium szerint egy somerseti asszony feledékenységének köszönhető a sajt létrejötte. Az asszony egy barlangban felejtette a tehéntejet, és mire rálelt, addigra valami más, finom dologgá változott.
Szilárd, tömör szerkezetű sajt, amely mégis lágyan olvad a szájban. A cheddar színe a halvány sárgától az erősebb okkerig terjed. Sok esetben a színre egy kicsit iparilag is rásegítenek, ilyenkor egy trópusi fa levével színezik meg a sajtot.

Reblochon

 

A jó sajtnak bizony szaga van. A Reblochon esetében már maga a szag elengedő bizonyíték arra, hogy jó sajttal állunk szemben. Igazi sajt, amely igazi tejből van, méghozzá ez is a híres hármas: az Abondance, a Tarentaise és a Montbéliarde típusú tehenek friss, pasztőrözetlen tejéből. Származását tekintve az Alpokból, a Haute-Savoie térségből érkezett, és már nagyon korán, a 14. században is készítettek ilyen sajtot az akkori földbirtokosok.

 

Íze talán picit mandulás, vagy mogyorós beütésű, erjedt, de könnyen fogyasztható, nem akar az ember utána azonnal valami édeset inni, sőt, még a borospohárért sem nyúl feltétlenül, bár tény, hogy nem is esik rosszul hozzá.
Állaga lágy, száraz, naracsszín beütésű kérgét csak vékony fehér penészkéreg díszíti, lágy belseje halványsárgás színű, amelynek apró lyukak adnak érdekes mintázatot.

Forrás:
www.napisajt.blog.hu
www.mindmegette.hu
www.gasztroabc.hu
www.tutitippek.hu